Ha repülőgépről pillantunk Budapest észak-nyugati részére, akkor a Duna jobb partja és a budai hegyek között hosszan elnyúló sűrűn beépített szürke sávot látunk zöld foltokkal, amelyet V-alakban metsz el két széles út, az észak-déli irányú Pacsirtamező-Szentendrei- és az északnyugatra futó Bécsi út.Keleti-nyugati irányban az Árpád híd folytatása, a Vörösvári út és az Újpesti vasúti hídról leszaladó vonatsínek keresztezik a V szárait. Ha alább szállunk, kirajzolódik az ezeket keresztül-kasul átszelő, a hegyekbe felfutó utcahálózat, összesen 556 út, utca, köz, tér, lépcső.

Óbuda-Békásmegyer, Budapest III. kerületének mai közigazgatási határai 1950-ben alakultak ki. Ekkor lett a kerület része az addig önálló Békásmegyer és a hozzátartozó Csillaghegy. (A kerülettől ekkor csatolták el a Szépvölgyi út - Margit híd közötti részt és a Margit szigetet.)Napjainkban délről a II. kerület, Nyugatról a budai hegyvidék észak-déli vonulata határolja. Északról Pest megyével érintkezik, a Szentendrei út vezet ki a fővárosból, Békásmegyert érintve Szentendre, Visegrád, Esztergom felé. Kelet felől a 2,5 km hosszú Óbudai sziget és a Duna vonala választja el a IV. és a XIII. kerülettől . Területe 39,6 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 150 ezer..

Madártávlatból a kerület dominánsan lakónegyed. A lakótelepek mellett azért kirajzolódnak a közelmúlt nagy ipari létesítményei: a Hajógyár, a Golberger textilgyár, a Gázgyár épületei és a régmúlt emlékei is.

A római kori Aquincum maradványai, a két amfiteátrum a polgárváros romjai, a későbbi korok műemlék épületegyüttesei a Duna-parton, az Árpád híd budai hídfője körül és a Kiscelli dombon.

Az, aki a régmúlt idők történeti emlékeit keresi, itt találhatja meg csak igazán! A kerületet alkotó települések történelme számos szálon összefonódik az őskortól napjainkig. A meghatározó szerep Óbudának jutott, amely 2000 éves várostörténeti múlttal rendelkezik. Budapest várostörténeti őse vitathatatlanul: Óbuda, pontosabban római kori nevén Aquincum, a XIII. századig pedig Buda néven. Vetus Buda (Ó-Buda) akkor lett, amikor felépült az új királyi székhely: az I. kerületi Budai Vár. Óbuda szerepe az európai történelemben a római kor I-IV. évszázadában jelentős, ekkor helytartói székhely. A magyar történelemben a honalapítást követő első fél évszázadban, majd a XII. század végétől a török hódoltság időszakáig meghatározó, királyi-, majd királynéi központ. A középkori épületek maradványai a Lajos utca - Fő tér - Szentlélek tér járószintje alatt rejtőznek és a későbbi épületek falaiban. Ezért mondják sokan: Ami Óbudából igazán érdekes, az már nem látszik.

A török hódoltságot követően az újonnan betelepített lakosság többsége német, ezért Óbuda - Altofen, Békásmegyer - Krottendorf néven közismert. Óbuda kezdetben a Zichy család, majd a kamara uradalmi központja. Önálló közigazgatású, falusias mezőváros, amikor Pest - Budával 1873-ban fővárossá egyesül Óbuda - Újlak - Császárfürdő néven. A századfordulóra ipari külváros, s végül századunk 70-es éveire a főváros egyik lakónegyede.

Az utóbbi évtizedekben a városrész metamorfózisa új irányt vett. Az új beépítések egyre inkább engedik érvényesülni a városrész történeti múltját, kulturális gazdagságát. Jó példa erre a Kolosy tér és a Nagyszombat utca között Óbuda - Újlak revitalizációja, a római kori katonai amfiteátrummal.

A Lajos utca - Flórián tér - Fő tér környezete gazdag látnivalókban. A Lajos utca végén, a legrégebbi középkori házban, a Budapest Galéria kiállításai fogadnak, vele szemben a valamikori zsinagóga klasszicista épületében gyönyörködhetünk..

A Kiskorona utcában középkori kolostor romjai és az Óbudai Társaskör hangversenyei fogadják a látogatót. A híd felé sétálva barokk műemlék-együttes a Péter-Pál katolikus templom és környezete fogad, ahonnan a Dunára és a Margitszigetre látunk.

A Flórián tér felé véve az irányt, a református templom pincéjében megtekinthetjük a középkori királynéi vár romjait. Az aluljáróban régészeti kiállítás tájékoztat a római kori örökségről. Itt vannak a katonai nagy fürdő feltárt romjai, amelyeket kétszáz éve csodál Európa.

A Fő tér, a főváros egyik legszebb tere. Ékessége a barokk Zichy kastély. Itt van a századelőn épült Városháza is. Múzeumok, kiállítóhelyek vonzzák a látogatókat: az Óbudai Múzeum helytörténeti-, játéktörténeti- és népművészeti kiállításai, a Victor Vasarely -, a Varga Imre, a Kassák Lajos múzeumok, és a Pincegaléria.

A Flórián térről a Vörösvári úton végighaladva, balra megpillantjuk a Kiscelli dombon a barokk trinitárius templomot és kolostort. Ide a Kiscelli Múzeum és a Fővárosi Képtár kiállításai, hangversenyei miatt érdemes a Margit kórház mellett a dombra felgyalogolni.

A Flórián tértől északra, a Szentendrei úton megpillantjuk a római kori vízvezeték pilléreit, két oldalán pedig a polgárváros feltárt romjait. Balra a kisebbik, polgárvárosi amfiteátrumot, jobbra az Aquincumi Múzeumot, amelyet Európa harmadik legnagyobb összefüggő romkertje vesz körül.

A vízi sportokra vágyók a Római-, Pünkösdfürdő, Csillaghegy strandjait, csónakházait, sporttelepeit, üdülőit keresheti fel. A Dunán közlekedők ismerik az Óbudai sziget jacht-kikötőjét, ahol megpihenhetnek egy dunai kirándulás közben, s alacsony vízálláskor a római helytartói palota maradványait megcsodálhatják. Az utóbbi években rendezett nemzetközi koncertek miatt fiatalok ismert szórakozó helye lett az Óbudai sziget, mint Diák sziget.

Kerületünk híres a jó vendéglátásáról is, bár a század eleji hangulatos óbudai kiskocsmák száma megfogyatkozott, de megmaradt egy-két nagy múltú vendéglő, amely ma is átcsalogatja a pestieket Óbudára, vagy a budai Hegyvidékre és a Duna-partra szórakozni.