Információk:

TÁJÉKOZTATÓ

GYERMEKEK ALTERNATÍV NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA
(Gyvt. 41. § (4.))


1. Kapcsolódó jogszabályok:

- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
- 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
- 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

2. A Gyvt. szerint gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.
A Gyvt. 41. § (4) szerint a gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.

A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szerint az alternatív napközbeni ellátás a helyi adottságoktól és lehetőségektől függően, a helyi igényekhez igazodóan, az ellátott célcsoport életkori sajátosságainak megfelelően megszervezhető minden, a gyermekek csoportos foglalkoztatására alkalmas épületben, így különösen
- közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban,
- családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnál,
- iskolában, óvodában, illetve ezek önálló helyiségében, továbbá
- játszótereken.
Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, rendszeresen, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.

Az alternatív napközbeni ellátás formái különösen:
- a sport- és szabadidő - tevékenységekhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás,
- a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő játszóház, integratív családi játéktár, valamint a játszótérprogramok,
- az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év felettiek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások.

Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban.

3. A jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság folytathat gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet.

Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó rendelkezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel.
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet 18-20. § paragrafusaiban foglaltakat kell alkalmazni a 259/2002.(XII.18.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel.
A vállalkozói engedély kiadásáról a vállalkozó székhelye szerint illetékes fővárosi kerületi jegyző dönt.

Vállalkozói engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
- az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne, és
- szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A vállalkozói engedély iránti kérelemhez csatolni kell
- a szakmai gyakorlat meglétének okirattal történő igazolását,
- a kérelmező három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Evt. 5. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában foglalt kizáró okok.


4. Alternatív napközbeni ellátás működési engedély alapján végezhető. A működést engedélyező szerv a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője.

A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha
- a kérelem és mellékletei megfelelnek az előírásoknak,
- a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,
- a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása
- a szakhatóságok a hozzájárulásukat megadták.




A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell:
- a gondozó szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a gondozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
- a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
- a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, a tulajdoni lap másolata kivételével.

Állami fenntartó esetén a kérelemhez a fentieken túl csatolni kell:
- a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézményi, hálózat) adószámát igazoló okirat másolatát
- intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyeztetése esetén az intézmény alapító okiratát

Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez a korábbiakban felsoroltakon túl csatolni kell:
- a fenntartó által elfogadott, a szolgáltatótevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát,
- a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézményi, hálózat) adószámát igazoló okirat másolatát,
- a nem állami fenntartó írásbeli hozzájárulását a szükséges adatok beszerzéséhez,
- az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött
- természetes személy fenntartó esetén a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt,
- egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,
- ha a fenntartó jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
- ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot.

5. Alternatív napközbeni ellátás keretében nyújtott szolgáltatást csak a jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezheti. Az alternatív napközbeni ellátásban foglalkoztatottakra vonatkozóan a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 2. számú mellékletben a gyermekjóléti szolgáltatás családgondozójára, illetve pszichológiai, gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai tanácsadójára vagy a gyermekvédelmi asszisztensre, a gyermekfelügyelőre, a gondozóra, a családgondozó asszisztensre meghatározott képesítési előírások az irányadóak.
- felsőfokú szociális alapvégzettség,
- pszichológus, vagy mentálhigiénés szakember,
- pszichiáter,
- pszichopedagógus,
- gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár,
- gyógypedagógus,
- pedagógus,
- gyermek- és ifjúsági felügyelő I. (OKJ),
- gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ),
- gyermekotthoni asszisztens (OKJ),
- gyógypedagógiai asszisztens (OKJ),
- mentálhigiénés asszisztens (OKJ),
- pedagógiai asszisztens (OKJ),
- szociális asszisztens (OKJ)
- dajka (OKJ),
- óvodai dajka (OKJ),
- házi időszakos gyermekgondozó (OKJ),
- csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ),
- szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ)

A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 51/A. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti foglalkozások vezetését csak felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember láthatja el.
Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember útján gondoskodik.

6. A működést engedélyező szerv az engedély kiadásához a szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén helyszíni szemlét tart.

A Kormány a gyermekek alternatív napközbeni ellátása körébe tartozó ellátások működési engedélye kiadására irányuló eljárásban szakhatóságként jelöli ki:
- az első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
- az első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
- az első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.

A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásához beszerzi
- a szakhatóságok hozzájárulásán túl,
- az ingatlan-nyilvántartásból a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat,
- az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása.